Versek

Csillagmese

Megosztás

Elképzelem, hogy az ember,

nem mind – úgy egy nagy csapat,

mondjuk mint egy csillagrendszer,

kering benne akarat.

 

Majd néhányan félreállnak,

azt mondják, ez már kevés,

beszólnak a fizikának:

többek ők, mint az egész.

 

Elképzelem, hogy az ember,

nem mind, csak egy országnyi,

mondjuk, mint egy kartonrendszer,

polcokon fog helytállni.

 

Gyorsan telik minden fiók,

sokan lesznek rossz helyen,

mert a téves ambíciók,

nem hagyják, hogy rend legyen.

 

Van is némi ellenállás,

alul vannak még helyek,

onnan rosszabb a kilátás,

ezért nem kell senkinek.

 

Elképzelem, hogy az ember,

nem mind, csak egy maroknyi,

megmutatja, mert ő még mer,

hogyan lehet ragyogni.

 

Megmutatja, kell a tudás,

kell, hogy tudjuk, hol vagyunk,

csillagok közt kölcsönhatás…

együtt szebben változunk.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.