Versek

Dallamok

Megosztás

Lányka hangja csendes patak,

Apró házban éldegél,

Hallgatja ki arra halad,

Ablak alatt lépdegél.

 

Varázslatos dallam repked,

Midőn rákezd boldogan,

Néhány lelket meg is rezget,

Továbblépnek oly sokan.

 

Egyszeriben ez a világ,

Rideg lett és megfagyott.

A szomorkás melódiák

Ereje is megkopott.

 

Hiába is sóvárognak,

Dallamokban fürödni,

Kik hajdanán elléptek csak,

Most kezdenek rájönni.

 

Igaz érték csendben repked,

Oly kevesen becsüljük.

És amikor végleg elmegy,

Már hiába keressük.

  1. május 18.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.