Versek

Éjfél múlt

Megosztás

Ébren, a valóság már lassan ernyed,

csak a frizsider ciripel,

olykor a gázóra is kattan egyet…

már éjfél múlt egy picivel.

 

Most csend van, könnyű lenne beleveszni,

a lámpának pislog a szem,

de a tollat a kéz még nem ereszti…

és a szó sem elég  – ma sem.

 

Nyelv hegyén reked, megpihen a lényeg,

bújócskázik pár gondolat,

az elme mégsem eresztheti szélnek,

s már az idő is noszogat.

 

Majd békét hoz… a szavaknak megtérést,

hol az emlékek fénylenek,

s ki itt marad, csak fellapoz egy érzést,

majd egy fényszíven szendereg.

 

  1. november 3.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.