Versek

Elvesztünk

Megosztás

Milyen sokszínű ez a forgatag,

magukkal sodornak

maskarás emberek,

kicsik és nagyobbak…

és én mozdulni sem merek.

Az előbb még itt voltál

farsangunk reggelén,

majd felbolydult a világ

és elvesztünk… te meg én.

Arctalan jelmezek,

rizsporos tekintet,

forog ma mindenki,

elszédít a menet…

egy távoli helyről

hallom a hangodat,

tél helyett a józanság búcsúja…

nekünk ma ez maradt.

És penészes fánk szaga,

jéghideg lehelet,

magányom szirtjére

egy porondot emelek,

ott forgok csak

álarcos homályban,

és kereslek-zokoglak…

hiányzol…megbántam.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.