Versek

Hegek

Megosztás

Az első metszés, az fájt a legjobban,

mélyre hatolt és hiába is titkoltam,

utána egy rémes var maradt.

De a var – lassan heggé szelídült,

itt van ma is a blúz alatt,

ha idehajolsz, biztos látod,

nem csak a rémült,

megcsonkolt hiúságot.

 

Az első – az nagyon fájt,

a másodiktól vaddá váltam,

a sokadik a félhomályt

vágta ketté… végül az útitársam

lett az összes hegyem,

elfogadtam, már őket szeretem.

Mert tőlük lettem én az, aki,

megöltek és újraszültek,

és ők tanítottak látni és hallani,

és nekem ettől…

ettől lettek gyönyörűek.

 

1 thought on “Hegek

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.