Versek

Ilyen

Megosztás

Ilyen vagyok, csak meztelen,

könnyektől nyirkos-maszatos,

tiéd vagyok, hol idegen,

ki hajszoltan lejjebb tapos.

 

Néha tettes, olykor préda,

megosztó és megosztható,

zajos, nyakas, aljas céda,

páratlan és pótolható.

 

Ilyen vagyok, dühödt macska,

beléd karmolva éveket,

vagy támaszod falnál hagyva,

mely csak távolról méreget.

 

És dajkád is, vagy fakereszt,

ki ordítva bűnre sarkall,

majd ölelve szélnek ereszt,

egyedül hagy önmagaddal.

 

Minden vagyok, csak néma nem!

Nevess, zokogj, vagy marasztalj,

vagy úgy ahogy még sohasem:

nézz rám méla ámulattal.

 

Vagy állíts piedesztálra,

rúgd ki alólam a széket,

nem bánom… de fél órára

csak rám figyelj! Én mesélek!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.