Versek

Lerázhatatlan

Megosztás

Megint itt van.

Nem olyan feszes, inkább ismerős,

egyedül vagyok vele, kicsit reszketős

magamban.

 

Megtagadom.

De olyan cseles, némán átverős,

sunyin uralja testem, sosem lóerős

fájdalom.

 

Éjjel zargat.

Csak megcsiklandoz, néha fojtogat,

leszorít a talajhoz, ahogy csontokat

sanyargat.

 

Itt van, érzem.

Most félelemmel, bénítva vegyül,

én tűröm becsülettel, mert itt legbelül

engedem.

 

Most megpihen.

Még fáj, de holnap hiába sajog,

mert ultimátumot kap… mert erős vagyok

azt hiszem.

 

  1. 07.27.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.