Versek

Már átölel

Megosztás

 

Most már csöndesebben gondolok rád,

már nem zokogva térdepel a bánat

és már nem a halál felé bont vitorlát

minden gondolat,

hogy megpihenjen nálad.

Nem felejtek, csak már nem fulladok,

él bennem minden mosoly, minden hang,

már szelíden szomorúak a hajnalok

és a jajt… megőrzi egy csendharang.

Már csöndesebben gondolok rád,

már csitítgatni képes minden emlék

és úgy suttog, úgy ölel át,

mintha újra az öledben lennék.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.