Versek

Mert rám írsz…

Megosztás

Rám írsz lustán, mert épp ráérsz,

de azt sem tudod, ki vagyok,

fotód nézem, olyan bámész…

– sajnos tovább olvasok.

 

„Teccesz kislány, ismerkednék,

bejössz nekem és gerjedem”,

mondom köszi, de éppenség

férjnél vagyok, s jó nekem.

 

„Nem baj” – írod, volt rá példa,

és minden asszony érted ég,

visszaírok – biztos céda,

nem hűséges feleség!

 

Szóval helló, kis barátom,

rám ne írj többet, búcsúzok,

megsértődsz és később látom,

jelzed, hogy „ribanc” vagyok.

  1. november 17.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.