Versek

Reggelmese

Megosztás

Macskazajok ébresztenek,

éhes nyávogással,

cicaorra nedves, meleg,

nem kelnék fel mással.

 

Novemberi vaksötétben,

tapogat a reggel,

színes álmom oly törékeny,

te is némán fekszel.

 

Papucs csoszog hideg kövön,

rövid hajam kócban,

ráncaimban gyönyörködöm,

s állok furcsa pózban.

 

Húzzon szoknyát aki akar,

bő nadrág a biztos,

narancsbőrt is jól eltakar

ez a divatgyilkos.

 

Rázogatlak türelmetlen,

kész a kávéd, ébredj…

elkésel, ez nincs így rendben,

nyolcra kell beérned.

 

Szemed dörzsöl mindkét öklöd,

nézel rám ártatlan,

felnevetsz és halkan közlöd:

de hát vasárnap van!

 

  1. november 10.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.