Versek

sodrás

Megosztás

mellettem úszol, a karod épp elérem,

bár a kórság medrébe sodródtam

és beleveszett jó pár évem…

még veled vagyok, itt, a hullámokban,

hol simogat, lágyan emel a folyóvíz

és azt súgja, ne is kapaszkodjam..

de a kedvedért még nem adom fel,

ne félts, te végső szalmaszálam…

nem húzhat le… hisz amit megtaláltam

te vagy, nem a feneketlen kétségbeesés.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.