Versek

Túléltem

Megosztás

 

Mondtam neki, már a legelején,

de süket volt – másra süket,

azt hitte, hogy kemény legény…

ha csak saját magát hallgatja meg.

 

Rám meg bélyeg került, méltatlanul,

mohón nézett – jól kifosztott,

láttam ahogy átalakul…

ahogy éhes szörnyként rám vicsorgott.

 

Kérdeztem én, hogy még mit szeretne,

semmi vagyok – rég lemondtam,

minden szárnyam kitépdeste,

ahogy pokolra vitt, félhalottan.

 

De túléltem, nélkülem a dúvad,

szavai, mint gyilkos falkák,

átok alatt földbe bújnak…

olyan mélyen, csak a holtak hallják.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.