Versek

Vászonra festve

Megosztás

Kezében néhány meztelen

lélekecset,

azzal él… azzal cirógat életre

egy ismerős képzelet…

még nem tudod, de neked suttog,

a távolságok kiszorulnak,

megrepednek acélburkok…

és te arra vársz, hogy belépj oda,

ahol beérnek a világok,

ahol rád borul a csoda…

ekkor lerántják a fátyolt,

és te ott – a vásznon

találod a saját,

keretbe varázsolt örökkévalóságod.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.