Versek

Végzet

Megosztás

halkan köszönt be a végzet,

és lassan szivárgott belém,

azóta egy elképzelt világban élek,

egy olyan álom közepén,

amiben szabadon járhatok,

ahol a hangok, az illatok,

a szivárvány könnycseppje,

mind engem kísérnek

a megváltást keresve,

ahol elbújik sok titok,

ahol minden fáj, és fájni fog,

ahol búskomor a sóhaj,

ami rám terül gyengéden,

de benne annyi szépség lapul,

és már a lényegét is értem…

már tudom, hogy a végzet

csak beköszön hanyagul,

hogy a szív a bánatból tanul,

hogy a félsz… az csak egy darabig éget,

és ahogyan jött, olyan

csendben is ér véget

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.