Versek

Zsákom

Megosztás

Kitaláltam, lesz egy zsákom,

vászonból szőtt… talán lenből,

jól zárható, és garantálom,

mély torka lesz, elnyel egyből.

 

Zsákomat majd földre teszem,

belekerül, ami romlott

vagy felesleges, értéktelen,

ami eddig itt kuporgott.

 

Belekerül sok irigység

és lesújtó pillantások,

mi nekem nem kell, csak őrizzék,

tegyék zsebre inkább mások.

 

Benne lesz a néma kétség,

dühvel együtt zsákba dobom,

már makoghat a mohó népség…

jó hogy végre bezárhatom.

 

Mert a zsákot varázstűvel

befércelem… jól megkapták!

Már nem érdekel, bent mit művel,

egymással a sok badarság!

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.